már bizonyosan túl vagyok,
hegymenet, hajtűkanyarok,
jutott,
s maradt
öröm, méreggel telt pohár
is elég. Legyen hát zsoltár,
halle-
lúja,
köszönet az életért, mi volt,
s tán lesz néhány nem számolt
évem,
napom
míg a végső célszalagon
átverselem magam. Dalom,
ha lim,
ha lom,
egy árva szívben felzokog,
vagy felnevet, én ott vagyok,
voltam,
s leszek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése