Ott fenn

Ott fenn a hegytetőn

megállt az idő.

Fenn a hegytetőn vár,

engem vár, megyek már!

Felérek egyszer én

a hegy csúcsára,

megállok, ott várok

az idővel állok.

Ott várok rád, amíg

világ a világ.

Áll az idő és én

a semmi peremén.

Ha ideérsz egyszer,

talán ideérsz,

a karomba zárlak

és intek a mának,

int az idő nekünk,

nem marad velünk,

itt leszünk egymásnak.

Haragos

Halni vágysz?
Halj hát meg!
De halj akkor nélkülem!
Nem nézem végig én,
eleget küzdöttem!

Eltűnni?
Nem lenni,
énnekem is akár.
Szeretetlen várni
rád mégsem tudok már.

Hirtelen.
Igen úgy!
Az ajtón kilépek,
nem is nézek hátra,
előre se nézek.

Mögöttem,
előttem
úgyis csak a halál,
mióta ismerlek
mindennap velem hál.

Jaj, Kedves!
Mit tegyek?
Hogy legyek jó neked?
Úgy, ahogy akarod,
úgy... hogy szeresselek?